Szergej Alekszandrovics Jeszanyin

Verseiben megszólal az orosz falu, a természet, a szerelem és az eltűnő világ iránti sóvárgás. Egyszerre írt gyengéden és nyersen, magával ragadó képi világgal, melankóliával és olyan belső nyugtalansággal, amely életét is áthatotta. Viharos természetéről, bonyolult kapcsolatairól és tragikus sorsáról vált ismertté. Mindmáig az orosz líra egyik legjelentősebb hangja – az érzékenység, a szabadság és a szomorúság jelképe.