A Hana Zagorovának tulajdonított idézet rövid, mégis erőteljes: reményt és hitet ad a hétköznapokhoz, és arra emlékeztet, hogy a csodák nemcsak nagy események lehetnek, hanem apró örömök, emberi kedvesség vagy váratlan segítség is. Nehezebb időszakokban arra bátorít, hogy ne veszítsük el az optimizmusunkat.